A pár egy szabolcsi kisvárosban élt. A vádlott féltékeny indulattal uralkodott a fiatal nő felett, akit teljes alávetettségben tartott és kezelt, rendszeresen bántalmazott. A bűntett napján, az esti órákban ismét konfliktus keletkezett közöttük, aminek oka az volt, hogy a férfi tudomására jutott, élettársa megismerkedett egy másik férfival. Féltékeny dühében puszta kézzel kezdte ütlegelni a fiatal nő fejét, és a nyakát megragadva fojtogatta. A nő a földre esett és már ekkor életveszélyes állapotba került. A férfi azonban ezt követően is folytatta tettét, a nő mellkasának mindkét oldalát többször nagy erővel megrúgta és megtaposta. Bár a vádlott később megmosdatta és az ágyra fektette áldozatát, orvosi vagy más segítséget nem hívott és lefeküdt aludni.

Másnap reggel - a magatehetetlen, eszméletlen nő állapotával továbbra sem törődve - nyugodtan átsétált nagyszüleihez beszélgetni, kávézni, akiknek csak annyit mondott, hogy élettársa még alszik.

Késő délután figyelt fel arra, hogy a sértett szája kezd elfeketedni, szívverését sem észlelte. Ekkor egy rokonától már segítséget kért, azonban a házhoz nem tért vissza, hanem elmenekült és elrejtőzött. Rokonának élettársa nyomban a helyszínre sietett, és látva a sértett állapotát, azonnal hívta a mentőket, irányításukkal megkezdte az újra élesztést. A kiérkező mentősök azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

A bántalmazás következtében a vádlotti erőszaknak teljesen kiszolgáltatott sértett 40-50 rendbeli sérülést szenvedett. Halálát az agykoponya- és bordasérülések következtében kialakult sokk okozta.

A rendőrség elfogatóparancsot bocsátott ki az elkövető ellen. A bujkáló férfit két nap múlva fogták el és nyomban őrizetbe vették.

A vádlott a nyomozás során és a bíróság előtt egyaránt tagadta azt, hogy ölési szándékkal verte volna az élettársát. Halála miatt felelősségét nem ismerte el, sőt megpróbálta másra hárítani. Az ítélet ellen enyhítésért, védője a bűncselekmény enyhébb minősítéséért is fellebbezett.

Az ügyészség a fegyházbüntetés súlyosítását indítványozta.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség kifejtette: az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával megvalósult emberölés bűntettének elkövetője tettarányos büntetést érdemel. Az ölési cselekmény miatt elítélt vádlott kimagasló társadalomra veszélyessége miatt súlyosabb fegyház kiszabása indokolt.

A fellebbezéseket a Debreceni Ítélőtábla bírálja el.