A vádirat szerint a cselekmények hátterében álló 65 és 53 éves vádlottak 2018-tól végrehajtás alatt álló ingatlanok árverésen történő megvásárlásával és követeléskezeléssel foglalkoztak. Üzleti kapcsolataik révén tudomást szereztek olyan ingatlanokról, amelyeket a tulajdonosaik hosszabb ideje nem látogattak, a hozzájuk kapcsolódó anyagi kötelezettségeiket nem teljesítették, ezért több esetben már végrehajtás terhelte az ingatlant.

A 65 éves férfi az ingatlanok megszerzése érdekében többször valótlan kölcsönre hivatkozva fizetési meghagyás kibocsátását, majd végrehajtás elrendelését kezdeményezte a tulajdonosokkal szemben, s amennyiben a tulajdonos nem lépett, szabadnak látta az utat az ingatlan csalárd megszerzéséhez.

A két férfi 2021 nyarán ismerte meg a 41 éves, budapesti bűntársukat, aki felajánlotta, hogy a szükséges ügyvédi tevékenység elvégzéséhez segítséget nyújt. Javasolta, hogy az ingatlanokat a hozzátartozója által alapított, de ténylegesen általa vezetett alapítvány részére lehetne névleg ajándékozni, amely így adó- és illetékmentes is lenne. Megegyeztek, hogy az alapítvány felett rendelkező vádlott a további társaival együttműködve hamis ajándékozási szerződéseket készít, majd a tulajdonjog bejegyzése után az ingatlanokat értékesítik, és a vételáron megosztoznak. A 41 éves vádlott a szerződéskötés folyamatába anyagi juttatás fejében az alapítvány kuratóriumi elnökét is bevonta.

Az ügyben 12 ingatlant érintően 24 vádlottal szemben került sor a vádemelésre, az összes kár értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, amelynek nagy része az eljárás során megtérült.

Az ügyészség a vádiratában 22 elkövetővel szemben tett indítványt börtönbüntetés kiszabására, azzal, hogy 7 vádlott esetében a bíróság annak végrehajtását függessze fel. Két vádlott esetében pénzbüntetés indítványozására került sor, akikkel szemben a Veszprémi Járásbíróság a büntetési indítvánnyal egyetértve időközben büntetővégzést hozott. Az ügyészség ezen túl a kuratóriumi elnök vádlott esetében indítványozta a civil szervezet vezető tisztségviselője, míg az ügyvéd vádlottak esetében az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától történő eltiltásukat, valamint a vádlottak jogtalan gazdagodása erejéig vagyonelkobzás alkalmazására is indítványt tett velük szemben.