A csalások ugyanarra a módszerre épültek: az ügyfelek tudta nélkül végeztek banki műveletet a bank mobilapplikációján keresztül. Csakhogy az érintettek egy része nem is telepített ilyet, és van, akinek a telefonja sem alkalmas rá. A bank rendre azzal hárította a panaszukat, hogy súlyos gondatlanságukkal hozzájárultak a tranzakciókhoz, csakhogy ezt az érintettek vitatják.

A bank egyik ügyfele arról beszélt, hogy tudtuk és hozzájárulásuk nélkül 24 milliót utaltak el a családi kft. számlájáról. Ők kaptak egy sms-t a banktól, hogy valaki el akar utalni a számlájukról 500 ezer forintot. Ekkor felhívták a bankot, hogy az utalást nem ők kezdeményezték. A számlát letiltották, és ekkor derült ki számukra, hogy az egyenlegük döntő része már eltűnt. A korábbi utalásokról semmilyen értesítést nem kaptak a banktól.

A NER gigabankja később már kevésbé arrogánsan tolta a felelősséget a vétlen ügyfeleire, és jelezte, hogy felülvizsgálja a korábban elutasított panaszokat. A DK-s képviselő azt kérdezte a legfőbb ügyésztől:

Az ügyészség vizsgálja-e azt, hogy volt-e belső segítője a csalóknak?

Vizsgálja-e az ügyészég a bank vezetőinek esetleges felelősségét?

Erre Nagy Gábor Bálint úgy reagált, hogy „az elkövetés körülményeinek feltárása a nyomozások feladata”.