A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító két férfi 2013 júniusától egy olyan, több tucat, strómanok vezette cégből álló számlagyárat működtetett, amely jutalék fejében rendszeresen állított ki fiktív számlákat olyan cégek vezetői számára, akik ezáltal csökkenteni akarták az áfafizetési kötelezettségüket. A számlagyár egy budapesti üzlethelyiségben és a felette lévő irodákban működött, és részben közvetítőkön keresztül, részben pedig közvetlenül adta el a fiktív számlákat a megrendelőknek. A haszonhúzó cégek vezetői ezután a valótlan tartalmú számlákat az adóbevallásaikban szerepeltették, és ezáltal összesen több mint 1,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.

A cégvezetők a számlákon szereplő szolgáltatások árát a látszat érdekében átutalták a bűnszervezetnek, amely abból levonta a valótlan számlázásért járó jutalékot, majd a fennmaradó összeget készpénzben juttatták vissza a fiktív számlákat befogadó, adócsaló cégekhez. A jutalék legnagyobb része a bűnszervezet vezetőit illette, akik abból fényűző életmódot folytattak, a bűnszervezet további tagjai pedig rendszeres havi fizetést kaptak a feladataik ellátásáért.

A számlagyár hierarchikusan és konspiratívan működött, egymás között a feladatokat megosztották. A bűnszervezetben a vezetők feladata a fiktív szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések megkötése, a fiktív számlák és teljesítési igazolások kiállítása volt, továbbá a legális működés látszata érdekében egy internetes hírportált is működtettek. A fiktív számlák nagy része ugyanis internetes hirdetések megjelentetéséről szólt, amelyekért a megrendelők jelentős összegeket fizettek ki úgy, hogy ezek a hirdetések tényleges piaci értékkel nem bírtak.

A napi feladatok meghatározását, ügyintézést, adminisztrációt a bűnszervezet egy nő tagja végezte, aki felügyelte az utalásokat, intézte a jutalék levonását, illetve koordinálta a fennmaradó készpénz megrendelőkhöz történő visszajuttatását. Külön személy feladata volt a számlagyárban működő és rendszeresen cserélt cégek élére a strómanok kiválasztása, valamint a cégekhez tartozó „munkatelefonok” beszerzése, más személy a készpénzfelvételekért volt felelős, megint más pedig a számlagyárhoz tartozó cégek adóbevallásait intézte.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 37 személlyel szemben emelt vádat, és a legtöbbjükkel szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, a bűnszervezet vezetőivel szemben pedig vagyonelkobzást is indítványoz a vádiratban.