A férfi az ügyvezetője volt annak a gazdasági társaságnak, amely túlnyomórészt építőipari munkákkal foglalkozott. A cégvezető 2016 áprilisa és 2016 decembere között az ÁFA fizetési kötelezettség jogosulatlan csökkentése érdekében fiktív számlákat fogadott be. A számlákat a cég - tévedésben lévő - könyvelője útján az adóbevallásokban benyújtotta, és így 56.200.000 forint vagyoni hátrányt okozott a Magyar Állam költségvetésének.

A rossz anyagi helyzetben lévő elkövető egy budapesti cég ügyvezetője volt, mely pozíciót társa rábírására, pénzért vállalta el. A cég valójában gazdasági tevékenységet nem végzett. A budapesti cégvezető a társa rábírására és pénzért 2016 márciusában olyan üzletrész-átruházási szerződést, módosított alapító okiratot írt alá, amelyek szerint 500.000 forintért megvásárolt egy másik gazdasági társaságot is, továbbá a cég székhelyét új címre helyezte át. A vádlott nem akarta működtetni ezt a céget sem, melyről a társa is tudott. A cégiratok valótlan tartalmát illetően tévedésben lévő ügyvéd benyújtotta az okiratokat a cégbíróságához, így a közhiteles cégnyilvántartásba valótlan adatokat jegyeztek be.

A kömlői férfi által felhasznált fiktív számlák kiállítói részben a társa nevén lévő cégek voltak.

A Heves Megyei Főügyészség a kömlői férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével, míg bűntársait közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.

A Heves Megyei Főügyészség mindhárom vádlott vonatkozásában mértékes indítványt tett arra az esetre, ha az elkövetők a bíróság előkészítő ülésén beismerik a bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról.

A vádhatóság a fiktív számlákat befogadó férfi vonatkozásában 6 év szabadságvesztés, 300.000 forint pénzbüntetés, 3 év foglalkozástól eltiltás és 6 év közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A főügyészség társaival szemben pénzbüntetés és közérdekű munka büntetés kiszabására tett indítványt.