A csaló 2014 körül érkezett a karib-tengeri szigetországba, ahonnan egy komplett magyarországi bűnszervezetet épített fel és irányított évekig.

Cégek nevében hirdetett meg és adott bérbe ingatlanokat a neten anélkül, hogy erről a tényleges tulajdonosok tudtak volna, majd teljes ingatlan-adásvételeket is lebonyolított - legalábbis látszólag. A vevők azonban ezekben az ügyletekben sem váltak soha lakástulajdonossá - és a pénzüket sem kapták vissza. Később az ingatlanügyletekhez szükséges személyes adatok és kémprogramok segítségével további pénzeket nyúlt le az áldozatok bankszámláiról.

A Dominikai Köztársaságban Dominik Cordinier álnéven élő Tóth Alex kint is rendszeresen váltogatta a lakhelyeit, és magabiztossá tehette, hogy a Dominikai Köztársasággal Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye. 2019-ben azonban a BRFK-nál felfigyeltek rá, hogy az addig elkülönített ügyekként kezelt bűncselekmények valójában összetartozhatnak, és a digitális nyomok alapján megtalálták az akkor 29 éves férfit. A szervezett bűnözés ellen létrehozott palermói szerződés révén az FBI és az Europol közreműködésével végül nemcsak elfogták, de haza is tudták hozni a gyanúsítottat.

A mostani elsőfokú ítélet még csak 12 bűncselekményre vonatkozik a mintegy 500 közül. Bár Tóth Alex tagadta a bűnösségét, a bíróság a vallomások és szakértői vélemények alapján folytatólagosan elkövetett pénzmosás, különösen nagy kárt okozó bűnszövetségben és üzletszerűen információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt megállapította a bűnösségét.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.