Az Országos Rendőr-főkapitányság által kiadott adatok riasztó képet mutatnak: az elmúlt három évben, a Covid-járványt követő 2021-es újranyitás óta (a 2025-ös adatok nyilvánvalóan még nem relevánsak), 78 százalékkal nőtt országos szinten az 50 ezer forint feletti értékre elkövetett bolti lopások száma. A kis értékű, azaz 50 ezer forint alatti lopások száma pedig egyenesen kilőtt az égbe, több mint 120 százalékos emelkedést mutat, vagyis alig három év alatt több mint a kétszeresére nőtt.

A Blikk azért kérte ki az adatokat, mert arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan változott a bolti lopások száma, amióta a járványt követően kilőtt az infláció Magyarországon. A KSH adatai szerint az árak 2020-hoz képest közel 60 százalékkal növekedtek, az élelmiszerek esetében pedig még ennél is meredekebb a drágulás.

Zala vezeti a negatív listát

A Blikk által kikért adatok szerint Zala vármegyében drámai a helyzet: 2020-hoz képest 2024-re ötszörösére - 82-ről 424-re - nőtt a bűntettnek minősülő, vagyis 50 ezer forint feletti értékű bolti lopások száma. Idén június végéig pedig már 325 eljárás indult ilyen ügyekben.

Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Veszprém vármegyékben az elmúlt évek során kétszer annyi esetben emeltek el valamilyen árut az üzletek polcairól.

Budapest és Pest vármegye vezeti a nagy értékű bolti lopások statisztikáját a lakosság száma alapján: tavaly a fővárosban 2002 eljárás folyt le ilyen ügyekben, az utóbbiban pedig 808. Az idei év első félévében 452 tolvaj került a hatóságok elé Budapesten.

Háromszoros emelkedés több vármegyében

Az 50 ezer forintos értékhatár alatti lopások esetében még rosszabb a helyzet. Ezek száma 2020-as 6742-ről tavalyra 15 063-ra nőtt, ami 123 százalékos növekedést jelent. Ebből 3074 Budapesten történt, 1501 Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, 1231 pedig Pest vármegyében.

Több vármegyében háromszoros emelkedés tapasztalható. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 356-ról 1153-ra, Fejér vármegyében 249-ről 712-re, Hajdú-Biharban 313-ról 872-re, Heves vármegyében 312-ről 849-re, Nógrádban 140-ről 564-re, Zala vármegyében pedig 153-ról 398-ra nőttek a számok 2020 és 2024 között.

Luxuscikkek a célkeresztben

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint nem csak a rászorulók lopnak. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke elmondta: általában olyan termékekre teszik rá a kezüket a tolvajok, amelyek könnyen eladhatóak.

„Akik nagy mennyiségben lopnak, azok nem a nehéz megélhetésért teszik azt. A tolvajok előszeretettel utaznak a minőségi szeszes italokra, például márkás whiskykre, vagy élelmiszerek esetében a drága szalámikra és sajtokra, amelyeket aztán töredékáron értékesítenek” - közölte a szakértő.