A tényállás szerint az ügy három vádlottja - egy 44, egy 39 éves férfi és egy 30 éves nő - Budapesten, a VIII. kerületben élt hajléktalanként. 2020. április 3-án, este, 21 óra körül felszálltak a Kőbányai úton a 28-as villamosra, belekötöttek a 25 éves sértettbe és barátjába, akikkel egy kistermetű kutya is utazott. Az elsőrendű vádlott előbb a kutyát piszkálta, majd leköpte a sértettet, dulakodott vele, végül elővette a kését, és szíven szúrta az áldozatot. A sértett barátja próbált a férfi segítségére sietni, de a másodrendű vádlott megütötte őt.

A 26 éves sértett a szúrás következtében rövid időn belül a helyszínen életét vesztette. A vádlottak elmenekültek, de nem sokkal később elfogták őket a környéken a rendőrök.

A bíróság a bizonyítás során megállapította: a szúrás pillanatában a vádlott felismerte annak reális lehetőségét, hogy tette alkalmas az élet kioltására. A bíróság a büntetés kiszabásánál nyomatékos súlyosító körülményként értékelte, hogy az első- és a másodrendű vádlott sorszorosan büntetett előéletű, az elsőrendű vádlott feltételes próbaidő alatt követte el a cselekményt, és azt, hogy egy tömegközlekedési eszközön minden indok nélkül kötöttek bele az utasokba, bántalmazták a sértettet és barátját. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy ezek az erőszakos bűncselekmények a fővárosnak ezen a részén kifejezetten elszaporodtak. (Nagy a rend, ugye, Pintér úr? - Privatkopo.info)

Mindezek alapján a törvényszék szerdán kihirdetett, elsőfokú döntésében 20 év fegyházbüntetésre ítélte az elsőrendű vádlottat tettesként, és kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A másodrendű vádlottat bűnsegédként 8 év és 6 hónap börtönre ítélte, harmadik társuk, egy nő pedig 2 év - 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott emberöléssel összefüggésben elkövetett bűnpártolás miatt.

Az ítélet ellen az ügyész az első- és a másodrendű vádlott vonatkozásában súlyosításért, hosszabb büntetés kiszabásáért fellebbezett, míg az első- és másodrendű vádlottak és védőik felmentésért, eltérő minősítésért, illetve enyhítésért fellebbeztek. A harmadrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslat bejelentésére.

A fellebbezésekről a Fővárosi Ítélőtábla dönt.

A törvényszék fenntartotta az első- és másodrendű vádlott letartóztatását.