Központi Nyomozó Főügyészség leszögezte, hogy „tiszteletben tartják dr. Kiss László politikai jellegű nyilatkozatait, amiket az utóbbi napokban a különböző médiumokban és az önkormányzat képviselő-testületének ülésén tett; ezen politikai jellegű nyilatkozatokat a Központi Nyomozó Főügyészség továbbra sem kommentálja".

Magyarországon a gyanúsított letartóztatását az ügyészség indítványára a bíróság rendeli el. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye, amelyet háromtagú bírói tanács bírál el.

A bíróság a letartóztatásról és annak többszöri meghosszabbításáról jelen ügyben is a nyomozati iratok birtokában döntött. A letartóztatást megalapozó nyomozati ügyiratokat az ügyészség minden alkalommal dokumentált módon átadta a bíróságnak, dr. Kiss László gyanúsítottnak és a védőjének is.

„A bíróság a nem jogerős végzésében nem bűncselekmény hiányában döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg dr. Kiss László letartóztatását. A megalapozott gyanú meglétét a bíró a végzésében kifejezetten megállapította" - közölte a KNYF.

A nyomozó főügyészség cáfolta, hogy dr. Kiss családjával történő személyes kapcsolattartását az ügyészség korlátozta. „Azt a büntetés-végrehajtási intézet bonyolította le, az ügyészségnek a kapcsolattartás időpontjairól tudomása sem volt, így arról a sajtót sem értesíthette" - közölték.

„A Központi Nyomozó Főügyészség a gyanúsított levelezésének ellenőrzését jogszabályi felhatalmazás alapján tartotta fenn. Az ellenőrzést az ügyészség minden esetben dokumentált módon egy napon belül elvégezte" - emelték ki.

A letartóztatás, mint a legsúlyosabb, a személyi szabadságot is elvonó kényszerintézkedés szabályait jogszabályok határozzák meg, nem az ügyészség. „Egyetlen egy letartóztatott személy sem tarthat a büntetés-végrehajtás keretei között fogadóórát vagy járhat ki ülésekre” - reagáltak a polgármester kijelentéseire.

A KNYF értelmezhetetlennek nevezte dr. Kiss László azon, más ügyekkel és gyanúsítottakkal összevető állítását, hogy Völner Pál és Boldog István szavazhatott az alkotmánybírók megválasztásáról az Országgyűlésben, tekintettel arra, hogy egyikük sem országgyűlési képviselő.

Megjegyezték azt is, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség nem szivárogtatott ki sem nyomozati iratokat, sem más egyéb információt”.

Végezetül felidézték a március 5-én kiadott közleményüket, amely szerint az ügyészség több alkalommal is megpróbálta kihallgatni dr. Kiss Lászlót, aki megtagadta a vallomástételt. „A Központi Nyomozó Főügyészség továbbra is tiszteletben tartja a terhelt véleménynyilvánítási jogát".