A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményében azt írták: az ügy most jogerősen elítélt öt vádlottja közül ketten 2012-ben elhatározták, hogy olyan szervezetet hoznak létre, amelyen belül nem minden dolgozó után fizetik meg az adókat és a járulékokat. E tevékenységhez olyan alvállalkozókat kerestek, akik az utasításaiknak megfelelően, havi bérezés mellett vállalják az általuk képviselt gazdasági társaságok vezetését. E feladatok ellátását az ügy további három vádlottja vállalta.

Az öt vádlott vagyonvédelmi tevékenység ellátására munkaerő-kölcsönzéssel hozott létre szervezetet úgy, hogy a feladat ellátásánál a tevékenységbe piramisszerűen beépülő cégek közül az alsó szinten csatlakozóknál jelentkezzen az adó- és járulékfizetési kötelezettség, a közvetlenül a megrendelővel kapcsolatban álló cégeknél ugyanakkor jelentős közteher-, illetve adóhiány ne mutatkozzon.

A munkát ténylegesen végző vagyonőrök kölcsönzött munkavállalók voltak, akik a kölcsönbe adó cégekhez voltak bejelentve, ténylegesen azonban a kölcsönbe vevő cégeknél foglalkoztatták őket. A kölcsönbeadó cégek azonban nem tettek eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek.

Ezzel a vádlottak 2013 és 2014 között több mint 200 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A Pécsi Törvényszék az öt vádlottat társtettesként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, továbbá folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt mondta ki bűnösnek, és ezért őket 3 évtől 5 év és 4 hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélte.

A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a vádlottak büntetését 1 év és 2 hónap, illetve 3 év és 4 hónap közötti időtartamra enyhítette, tekintettel arra, hogy a másodfokú eljárás során az okozott vagyoni hátrányból 125 millió forintot megtérítettek.

Az ügynek további nyolc vádlottja is volt, őket bűnsegédlet és hamis magánokirat felhasználása miatt korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság.