A támogatott projektek összértéke 973 millió forint volt, a támogatások kedvezményezettje pedig egy budapesti egyéni vállalkozó, akinek mindkét településen van telephelye.

Kiderült, a vállalkozó a projektek időtartama alatt (2018 és 2023 között) nem végzett engedélyezett halgazdálkodási tevékenységet, hiszen ilyen joggal nem is rendelkezett a Nébih nyilvántartása szerint. A halászati tevékenységet korábbi számlákkal próbálta igazolni, miközben vízjogi üzemeltetési engedélye sem volt. Így végeredményben jogosulatlanul vette fel az uniós támogatást.

A projektek kapcsán a vállalkozó nem lett volna jogosult összesen 117 millió forint gépbeszerzési támogatásra sem, mivel a pályázatokban előírt 20-200 hektárnyi alapterületű halastónál jóval kisebb alapterület volt csupán az üzemeltetése alatt.

A hatóság valószínűsíti, hogy a támogatás kedvezményezettje a projektben elvárt mutatók alátámasztására valótlan gazdasági eseményeket tükröző dokumentumokat, például fiktív számlákat nyújtott be. Egy jellemző példa erre: a kedvezményezett halértékesítési bizonylatokkal akarta bizonyítani a halgazdasági működését, azonban a NAV adatai szerint az öt éves vizsgált időszakban kizárólag annak végén, 2023.12.15 és 2023.12.23 között állított ki nyugtákat, összesen 704 darabot, bruttó 17 421 467 forint összegben. Vagyis 9 nap alatt a kedvezményezett átlagosan 4 perc 46 másodpercenként állított ki nyugtát, átlagosan bruttó 24 746 forint összegben, ami töredéke a támogatási kérelemben bemutatott számlák értékének.

A fentiek miatt a hatóság fiktív számlakibocsátás és költségvetési csalás elkövetésének gyanújával tett feljelentést.

Összeférhetetlenség is fennállt a projektben érintett ajánlattevők, szállítók és a kedvezményezett között: összesen nettó 623 millió forint értékű számlát (ennek a fele uniós támogatás) olyan szállítók állítottak ki, amelyek nem voltak függetlenek a kedvezményezettől. Ezen számlák értéke a projektek során elszámolható csaknem 900 millió forintos összköltség közel 70 százaléka volt.

A hatóság megalapozottnak találta a kettős finanszírozás gyanúját is: két támogatott projektben az azonos tárgyú, de különböző vállalkozásokkal kötött halastó-kivitelezési szerződésekben nem beazonosítható az, miként oszlottak meg a feladatok. Ráadásul a kivitelezők feltételezhetően nem rendelkeztek megfelelő kapacitásokkal sem a szerződések teljesítéséhez.

(Fotó: illusztráció)