A héten - kedden, szerdán és csütörtökön - tanúk meghallgatásával folytatódott a megfojtott, majd elégetett budai milliárdos ügyében indult büntetőper a Pécsi Törvényszéken. Az egyik tanú döbbenetes információt osztott meg a bírósággal: állítása szerint rendőrkapitány és rendőrök jártak az emberöléssel vádolt cigánybűnözőkhöz „beszélgetni” a különös kegyetlenséggel meggyilkolt nagyvállalkozó budai villájába, még azt megelőzően, hogy a vagyonos férfi életét kioltották. 
Tanúkihallgatásokkal folytatódott a Pécsi Törvényszéken Makai Zsolt és Kiss József büntetőpere. A két - többszörösen bűntett - férfit azzal vádolja az ügyészség, hogy az akkor 62 éves M. István üzletembert rendszeresen vényköteles, pszichiátriai gyógyszerekkel, antidepresszánsokkal és alkohollal tömték, és bódult állapotában különböző, a cégei és a vagyontárgyai megszerzésére lehetőséget nyújtó nyilatkozatokat írattak alá vele, majd 2020 augusztusában, Bár községben álló kastélyában megfojtották és az épületet rágyújtották, hogy balesetnek álcázzák az emberölést.
A Privátkopó bűnügyi portál helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy kedden - mások mellett - Sz. Péter tanút hallgatta meg a bíró. Sz. - saját bevallása szerint - a Makai-család régi ismerőse, maga Makai Zsolt bízta meg az akkor már fogvatartott milliárdos exkluzív villája kertjének gondozásával és udvarának rendben tartásával.
Az ügyész azon kérdésére, kiket látott megfordulni a budai ingatlanban, azelőtt, hogy a milliárdost megölték volna, Sz. azt válaszolta, hogy rendőrkapitány és rendőrök jártak a „fiúkhoz beszélgetni”, és gyakran felbukkant egy 35-40 év körüli ügyvéd is (nagy valószínűséggel dr. Péczely Attilára, a Fidesz XII. kerületi önkormányzati képviselőjére célzott - a szerk.). Később, Kiss József vádlott kérdésére reagálva megismételte, hogy tisztán emlékszik arra, amikor a rendőrkapitány jött és felment beszélgetni hozzájuk (az M. Istvánt fogva tartó Makaihoz és Kisshez - a szerk.) az emeletre.
A tanú - meglehetősen súlyos - kijelentésével kapcsolatban a vádlottak nem tiltakoztak, nem korrigálták azt, vallomását helytállónak fogadták el.
A bíró és az ügyész ugyancsak szó nélkül hagyta az Sz. által elmondottakat, egyetlen kérdést sem intéztek hozzá azzal összefüggésben, hogy állítása szerint „rendőrkapitány és rendőrök” jártak a bűnözőkhöz, a későbbi gyilkosokhoz, úgymond beszélgetni. Úgy tűnt, számukra nem szokatlan, sőt, teljesen hétköznapi dolog, hogy „rendőrkapitány és rendőrök” erőszakos bűnözőknél tesznek nem hivatalos látogatásokat, és kötetlenül elcseverésznek velük az élet nagy dolgairól, így aztán azt sem feszegették, hogy a tanú szerint az egyenruhások melyik rendőrkapitányság állományába tartozhattak.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) 272-274. paragrafusa szerint a tanú a vallomástétel során köteles igazat mondani. Amennyiben igazmondási kötelezettségét megszegi, hamis tanúzás bűncselekményét követi el. |