A vádirat szerint tíz elkövető 2019 őszétől három éven keresztül egy számlagyárat fenntartó bűnszervezetet működtetett. A bűnszervezet egy biztonsági és takarítási tevékenységgel foglalkozó kft. áfafizetési kötelezettségét csökkentette jogosulatlanul. Egyes vádlottak a gazdasági társaság közel 2000 munkavállalójával - a jogosulatlan áfa levonás leplezése cékjából - olyan valótlan tartalmú munkaszerződéseket írattak alá, mintha ők a fantomcégek munkavállalói lettek volna. Ezek a cégek színlelt alvállalkozói tevékenységük fiktivitását valótlan számlák kibocsátásával leplezték. A számlák ellenértékét készpénzben felvették és visszajuttatták a fővállalkozó céghez, amelynek a megvádolt ügyvezetője a valótlan tartalmú számlákat elszámolta, és ezzel több, mint 1,25 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

A vádirat szerint további tíz vádlott közreműködésével 2019 végétől 2022 májusáig valótlan tartalmú megbízási keretszerződések alapján az egyik fantomcég nagyfogyasztók részére villanyszerelési munkákat végző zrt.-nek állított ki valótlan alvállalkozói számlákat. Ezt meghaladóan a zrt. több mint 100 munkavállalóját az utánuk adókat, illetve járulékokat nem fizető további fantomcégekhez jelentették be. Ezzel a módszerrel összesen több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, 1,5 milliárd forintot meghaladó értékben.

A fantomcégek stróman ügyvezetőivel és felbujtóikkal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádemelés történt.

A vádlottak büntetőjogi felelősségéről a Budapest Környéki Törvényszék fog dönteni.