Ténylegesen a férfi irányított egy építőipari gazdasági társaságot, ő intézte a cég ügyeit, bár a vezető papíron a felesége volt. Még 2019-ben nyertek el támogatást a Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Keszthely önkormányzatának két pályázatán, az egykori Reischl-sörház és egy óvoda épületének felújítására.

A sörház kapcsán kötött vállalkozási szerződést többször módosították, emelkedett a vállalkozói díj és tolódott a teljesítési határidő. A vádlott mindkét projektben rendszeresen hamis okiratokat - például alvállalkozói díj kifizetését tanúsító fiktív számlákat, a beépítendő anyagok tárolását igazoló nyilatkozatokat - csatolt a részszámlákkal igazolt támogatási előlegek megszerzéséhez, a teljesítési igazolásokat a hamis iratokkal megtévesztett, aláírásra jogosult emberek szignálták.

A vádlott összesen mintegy 167,4 millió forint vagyoni hátrány okozott úgy, hogy a pályázatok kivitelezését, a munkálatok szervezését, az elszámolások benyújtását a felesége tudta nélkül intézte, a szükséges dokumentumokra odahamisította a nő mint ügyvezető aláírását.

Miután 2021-ben elrendelték a cég felszámolását, a házaspár a vád szerint elrejtette a társaság vagyonát a felszámoló elől,

és többszöri időpont-módosítás után is csupán két autót adtak át. A társaság befektetett eszközeit és a házipénztár készletét is eltitkolták, a kihelyezett kölcsönöket pedig osztalékká minősítették át, ezzel részben meghiúsították több mint 860 millió forint hitelezői igény kielégítését összesen 15 hitelezőnek.

A korábbi tárgyalások során a férfi teljeskörűen beismerte a terhére rótt cselekményt, míg a felesége tagadta, azt hangsúlyozva: névlegesen volt ügyvezetője a cégnek, mindent a férje intézett.

A Zalaegerszegi Törvényszék a férfit közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználásának vétségében és csődbűncselekmény bűntettében találta bűnösnek, és két év börtönbüntetésre ítélte.

A feleséget a bíróság a társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. Az indokolás szerint, amikor a nő aláírta a papírokat, még nem volt fizetésképtelen a cég, amikor pedig fizetésképtelenné vált, az asszony szignója már nem szerepelt a dokumentumokon, nem volt tudomása a vagyoneltitkolási szándékról, illetve megpróbált együttműködni a hatósággal.

Az ítélet nem jogerős, mert a férfi távollétében az ügyvédje fellebbezett. A feleség tudomásul vette a döntést.