Napok óta találgatják a hazai sajtó munkatársai - és a fél ország -, ki lehet az a rejtélyes vállalkozó, akinek két cége összesen 13 ezer 500 milliárd (tizenháromezer-ötszázmilliárd) forintnyi brazil államkötvényt birtokol. A 66 éves, jelenleg éppen máltai lakcímről üzletelő Takács Jánosról eddig nem sok minden derült ki, nagyjából annyi, hogy a gazdasági életben nem túl sok sikert könyvelhetett el, korábban több cége is felszámolásra vagy kényszertörlésre került. A Privátkopó bűnügyi portálnak sikerült ezt-azt megtudni a vagyonát tekintve a világ 36. leggazdagabb emberéről…
„Takács a Komplex Ipari és Szolgáltató Szövetkezet elnökeként a 80-as és a 90-es években ott vert át és rövidített meg bennünket, ahol csak bírt. A takarítók egyszer majdnem megverték. Abszolút gátlástalan, morálisan teljesen leépült figurának tartottuk. A 90-es évek közepén kaptuk az infót, hogy bűnözőknek könyvel” - mondta az egyik volt közeli munkatársa.
Takács Jánossal azóta nagyot fordult a világ: két társaságában, a Donor Zrt.-ben és a Brasil Zrt.-ben egy-egy darab brazil államkötvény hever, amelyek a cégek jegyzett tőkéjét képezik, együttesen 13 ezer 500 milliárd forint értékben. Viszonyításképpen: Mészáros Lőrinc vagyonát „A 100 leggazdagabb magyar” legutóbbi kiadványában ennek alig több mint 7 százalékára, 990 milliárd forintra becsülték, de a rangsorban szereplő összes magyar milliárdos együttes vagyona is csak 9064 milliárd forint volt.
Welsz Tamástól kaphatott guineai okmányokat
Takács jelenleg máltai lakcímmel szerepel a cégiratokban, az 1990-es években Budapest VIII. kerületéből indult. A 2000-es évek közepén már a szegény afrikai országban, Guineában élt - legalábbis a cégnyilvántartásban fellelhető, korábbi vállalkozásaiban szereplő adatok szerint. Érdekesség, hogy ugyanebben az időszakban - a 2014 márciusában furcsa körülmények között elhunyt - Welsz Tamás Bissau-Guinea, Guinea, Szenegál, és Gambia hivatalos irataival üzletelt. A bűnügyi portál egyik forrása szerint Takács jó kapcsolatot ápolt Welsz Tamással, adó-és üzleti tanácsokkal látta el a kétes ügyeiről elhíresült „vállalkozót”, így nem zárható ki, hogy Welsz révén jutott guineai papírokhoz. Takács később Seychelles-szigeteki lakcímmel is felbukkant a cégbírósági aktákban.
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és okirat-hamisítás
De mindezeket megelőzően történt valami, amivel nem büszkélkedhet a „pénzcsináló”: 1998-ban, ötödrendű vádlottként büntetőbíróság elé állították gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt. Az úgynevezett Andráskó-per lényege az volt, hogy 1994-1995-ben Andráskó József és társai (köztük Takács János) több mint kétmilliárd forint jogosulatlan mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatást igényeltek. Az állami pénzekre pályázó cégeket hamis adatokkal működtették, az ügy feltárása során a nyomozók lopott útleveleket, hamisított és ugyancsak lopott személyi igazolványokat is találtak az elkövetők ingatlanjaiban. 2003-ban jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében és okirat-hamisításban mondták ki - jogerősen - bűnösnek Andráskó József elsőrendű vádlottat, ezért őt 3 év letöltendő börtönbüntetésre, míg bűntársát, Takács Jánost 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték (az ügy további szereplői 1 és 2 év felfüggesztett börtönbüntetést kaptak). A per egyébként különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás vádjával indult, azonban a másodfokú bíróság - a megváltozott jogszabályra hivatkozva - módosította az első fokon született ítéletet, és a különösen nagy kárt okozó csalás helyett a jóval enyhébb megítélés alá tartozó jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint okirat-hamisítás miatt marasztalta el a vádlottakat.
Andráskó József az egykori MSZP-s titokminiszter, Nikolits István kampányfőnöke, illetve a szocialista párt budakeszi szervezetének az elnöke volt, korábban az APEH Pest Megyei Igazgatóságán dolgozott vezető beosztásban, majd ügyvédként tevékenykedett.
Erős szocialista szál
Takács János más módon is kapcsolatba hozható a szocialistákkal, ugyanis az állítólagos brazil államkötvényeket birtokló Donor Zrt.-ben az a Tatár György István volt az első részvényes és vezérigazgató - Takács tőle vette át a társaságot -, akinek apósa nem más, mint Knopp András, az egykori MSZMP KB. osztályvezető-helyettese, 1978 és 1980 között oktatási miniszterhelyettes, 1988-1989-ben a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendszerváltás után Knopp vállalkozó lett, Tatár több üzletben is együttműködött vele.
Az üzlettárs, Tatár György István is kedveli az egzotikus lakcímeket
Takács János és Tatár György István üzleti tevékenységében - a Donor Zrt.-n kívül - több cég is kapcsolódási pontot jelent: a 2023-ban zrt.-vé átalakult Brasil Kft., a Carta EU Assistant Kft., a Carta Global System Kft., és a CARTA Magyarország Kft. cégirataiban mindkettőjük neve megtalálható. Ezen túlmenően a Carta Malta LTD Magyarországi Fióktelepe vállalkozásban, továbbá a Brasil Zrt.-ben Tatár a magyarországi kézbesítési megbízottja Takácsnak.
Korábban felbukkant egy ismert név is Takács János üzleti környezetében. A 2009-ben felszámolt FUZIORAD Kft.-ben az akkor éppen guineai lakcímre bejelentett vállalkozó magyarországi kézbesítési megbízottja a 2014 novemberében elhunyt dr. Bárándy György sztárügyvéd volt.
Ipari méretekben hamisítják Brazíliában az államkötvényeket
Sokan vannak, akik megkérdőjelezik a két Takács-cégben elhelyezett brazil államkötvények valódiságát. Nem minden ok nélkül. Brazíliában a szervezett bűnözés állampapírok hamisításával is növeli a bevételeit. 2016 decemberében született a 2012 és 2015 között zajlott, „Szélrózsa művelet” fedőnevű titkos rendőrségi nyomozás tapasztalatait összefoglaló jelentés. Ebből idézünk most:
„Az államkötvényeket érintő szervezett csalássorozatról
A teljes hamisítási eljárás lefolytatása után az iratokat felkínálják az érdekelt feleknek, általában brazil vagy külföldi üzletembereknek, akik az állami értékpapírok névértékénél végtelenül alacsonyabb értéken szerzik meg azokat. Bárki, aki megvásárolja a hamisított kötvényeket, ezt teszi azokkal: a) a szövetségi adójóváírások beszámítására használja; b) garanciát nyújtson kölcsönökhöz/banki kölcsönökhöz, különösen a külföldön szerzett kölcsönökhöz/banki kölcsönökhöz; c) pénzügyi cselekmények zálogaként felajánlani; d) a társaságok alaptőkéjének felemelése; e) fedezetként használták fel a nemzetközi finanszírozásban és eszközként a vállalatok vagyonának felduzzasztására; f) külföldön továbbértékesíteni.”
A Privátkopó bűnügyi portál - elektronikus levélben - több alkalommal, több kérdéssel kereste meg Takács Jánost, ő azonban nem válaszolt. |