Ma: 2024.07.11. Vissza a főoldalra
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info







 
Politika és bűnözés
Meghökkentő biztosítási csalások - ezért nem éri meg trükközni!
Privátkopó 2024. 06. 10. 8:58:00

A biztosítási csalások előfordulásának gyakorisága alapján még ma is sokan úgy gondolják, hogy a biztosítókat átverni az egyik legkönnyebb és egyben legjövedelmezőbb pénzkereseti lehetőség.



A csalók kiszűrése és a bűncselekmények felderítése világszerte komoly erőforrásokat igényel a biztosítótársaságoktól. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabban felvegyék a harcot a csalókkal szemben, a biztosítók a legfejlettebb technológiákat is bevetik, és a nyomozóhatóságokkal is szorosan együttműködnek. Ennek köszönhetően manapság már az esetek jelentős többségében fény derül a visszaélésekre, amit leggyakrabban a hatóságok szabadságvesztéssel és súlyos pénzbírságokkal szankcionálnak.

Sajnos azonban a bűnözők a magas felderítési ráta ellenére is képesek komoly károkat okozni, amelyek nem csak a szolgáltatókat sújtják, ugyanis tetteik következményeit közvetett módon mi, tisztességes ügyfelek is megfizetjük.

Mennyire gyakori bűncselekmény a biztosítási csalás?

Meglepően gyakran, az Egyesült Államokban a kárigények nagyjából 20%-ánál jelenik meg valamilyen mértékű biztosítási csalás, vagyis a biztosító tudatos becsapása a biztosítás megkötése, információátadás vagy a kárbejelentés során. Ezzel az adókerülés után ez a második legelterjedtebb fehérgalléros bűnözési forma az országban.

Ezek a bűncselekmények csak az Egyesült Államokban évente nagyjából 308,6 milliárd dollárnyi veszteséget okoznak, és a károk ráadásul nemcsak a biztosítókat sújtják. Ugyanis a megnövekedett költségek miatt a biztosítótársaságok kénytelenek növelni díjaikat, ami egy tisztességes ügyfél esetében átlagosan 900 dollár plusz költséget is jelenthet.

Az egészségbiztosítási csalások adják a teljes pénzügyi veszteség bő egyharmadát, ezt követik több mint 20%-kal az életbiztosítási visszaélések, majd a vagyoni, dolgozói és gépjárművekkel kapcsolatos biztosítási csalások.

A leggyakoribb esetek a felmérések szerint, amikor nem valós sérülések, megrendezett balesetek után követelnek pénzt a biztosítótól a „károsultak”, vagy épp eltitkolnak fontos információkat a biztosításkötés során, esetleg több kárigényt is benyújtanak egyazon káreseményre.

Az egészségügyben pedig leggyakrabban olyan esetekre derül fény, amikor igénybe nem vett vagy épp jóval összetettebb ellátásokat számláznak ki a biztosítónak.

A többi kategóriában pedig a károk eltúlzása, egy hamis káresemény - például nem valós rokkantság - bejelentése a jellemző, valamint hogy az életbiztosítás kötésekor nem vallanak be mondjuk egy súlyos betegséget.

A probléma azonban a mi régiónkban sem ismeretlen, sőt a pandémia táptalajt szolgáltatott ennek a fehérgalléros bűnözésnek a felfutásához. Szlovákiában például 15%-kal ugrott meg a biztosítási csalások száma a világjárvány időszakában, ami összesen 8,5 millió eurós veszteséget jelentett az országban. Európai szinten a becslések szerint a biztosítók éves bevételének jó 5%-át veszítik el csalások miatt.

Leghíresebb magyarországi esetek

Hazánkban is „népszerű” pénzkereseti lehetőségnek számítanak a csalók körében az ilyen típusú bűncselekmények. Gyakran olvashatunk öncsonkítással, hazugsággal, esetleg gyilkossággal kapcsolatos biztosítási csalásokról.

Steinherz Rudolf, aki bérgyilkost fogadott maga ellen

A magyar kriminalisztika egyik legfurcsább esete a két világháború között, 1931-ben történt, amikor is a Budapest-Cegléd vasútvonalon az utasok az egyik fülkéből kihallatszódó nyöszörgésre lettek figyelmesek, amit jeleztek a jegyvizsgálónak. Mikor a kalauznak sikerült felnyitni a fülke ajtaját, egy brutálisan összevert férfit találtak az utasfülkében, aki elmondása szerint rablótámadás áldozata lett.

A súlyosan sérült férfi, Steinherz Rudolf azt vallotta, a fülkébe felszálló másik utas kalapáccsal esett neki, mire ő mindenét neki adta, csak hagyja meg az életét. Steinherz azonban nem sokkal később belehalt a fejét ért kalapácsütésekbe.

A nagy erőkkel megindult nyomozás viszont gyorsan tévútra futott, és csak az is később derült ki, hogy az áldozatnak több, nagy összegű életbiztosítása is volt, amelyeknek a kifizetésére számíthatott a családja.

A nyomozás során az hozta meg az áttörést, amikor a kalauz a bűnügyi nyilvántartásban található fényképeken felismerte Steinherz utastársát, Fischl Frigyest, aki köztörvényes bűncselekmények miatt már ismert volt a hatóságok előtt. Fischl vallomása szerint, az áldozat maga kérte fel, hogy ölje meg őt, mivel komoly anyagi problémákkal küzdött, cserébe pedig jelentős összeget ígért neki. A gyilkosságot pedig állítsák be rablógyilkosságnak, így a családja megkapja majd az biztosítások után járó összegeket. A vizsgálóbíró utasítására Steinherz testét utólag újból megvizsgálták, és egy Veronal nevű, kábító hatású szert találtak a szervezetében, amellyel vélhetőleg tompítani akarta a kalapácsütések okozta fájdalmát.

Megrendezett balesetekkel elcsalt százmilliók

Közel sem volt ilyen véres az a csalássorozat, amely K. Lajos nevéhez fűződött a 2000-es években.

Ő megrendezett balesetek után jelentett be kárigényt, amelyek több százmillió forintra rúgtak. K. Lajos és társai eldugott helyeken mímeltek autóbaleseteket és egyéb helyzeteket, amelyek alapján kifizetést követeltek a biztosítóktól. A dolog érdekessége, hogy K. Lajosnak a biztosítónál is volt beépített partnere, valamint orvosokkal is szövetkezett, akik segítettek neki a hamis jelentések kiállításában.

Összesen 42 megrendezett káresemény után követeltek pénzt a társaságoktól, amelyekben 80 személyi sérülést és 23 gépjárműkárt jelentettek be.

K. Lajos és a vele együtt dolgozók - köztük 8 orvos - végül lebukott, azonban a hatóságok nem tudták elszámoltatni. A koronavírus-járvány alatt viszont kiderült: illegálisan Thaiföldön élt, amire rájöttek a helyi hatóságok, és hazaküldték, a budapesti reptéren pedig a rendőrség le is tartóztatta, hogy elszámoljon a bíróság előtt az elcsalt százmilliókkal.

Cs. Sándor, aki a vonat alá vetette magát a biztosítási összegért

A 2010-es években ugyancsak közszájon forgott Cs. Sándor esete, aki előbb több nagyértékű élet- és balesetbiztosítást kötött magára, majd a bíróság szerint öncsonkítással próbált a biztosítókból pénzt kicsikarni.

Cs. Sándornak egy vonat vágta le a lábait, ami után 1 milliárd forintot követelt a biztosítótársaságoktól. Kiderült azonban, hogy a pont induló szerelvény utolsó kocsijának leghátsó tengelyénél hajtotta végre tettét direkt, így kártérítés helyett 2 év börtönbüntetésre ítélték 2 évre felfüggesztve.

Meghökkentő esetek a nagyvilágból

Hasonlóan durva eseteket ismerhetünk azonban a nemzetközi sajtóból is. Itt van például Ali Elmezayen esete, aki 260.000 dolláros kártérítést követelt miután Los Angeles kikötőjében egy baleset során az óceánba zuhant autójával, amelyben két gyermeke életét vesztette és felesége is majdnem megfulladt. Az apa meg is kapta a pénzt a biztosítótól, azonban az esetnek itt még nem volt vége. A balesetet követő nyomozásnak sikerült fényt deríteni arra, hogy Elmezayen valójában előre kitervelte gyermekei és felesége gyilkosságát, hogy azt egy tragikus balesetnek beállítva megkapja az utánuk járó több százezer dolláros biztosítási összeget. A bíróság Elmezayent végül bűnösnek találta és 212 év börtönbüntetésre ítélte.

Jacques Roy orvos neve pedig az egyik legnagyobb egészségbiztosítási csalással forrt össze. Ő ugyanis összesen 375 millió dollár értékben rendelt el vagy végzett el szükségtelen, esetleg meg sem történt vizsgálatokat. Mikor mindez kiderült, az orvost 268 millió dollár megfizetésére kötelezték és 35 év börtönbüntetésre ítélték.

Harry Gordon ausztrál milliárdos pedig egy filmbe illő történettel a saját halálát megjátszva csikart ki 3,5 millió ausztrál dollárt biztosítójából, majd ebből az összegből Új-Zélandon kezdett új életet, ahol a második feleségét is megismerte. Végül Gordon egy kiránduláson bukott le, ahol véletlenül belefutott a testvérébe, innentől pedig nem volt visszaút. Tizenöt hónap börtönre ítélték, miután beismerte bűnösségét.

A biztosítók minden lehetséges eszközzel küzdenek a visszaélések ellen

Látva a biztosítási csalások okozta anyagi károk mértékét, nem meglepő, hogy a biztosítótársaságok minden követ megmozgatnak ezek megelőzésére és kiszűrésére.

Az elsődleges segítségük ebben a hatóságokkal való szoros kapcsolattartás. Az Egyesült Államokban például külön a biztosítási csalások kivizsgálására szakosodott testületet hoztak létre, amelynek a biztosítók jelenthetik a kérdéses eseteket. Számos biztosító emellett ezzel foglalkozó cégeket is felfogad erre a célra.

A hagyományos kivizsgálási módszereken túl azonban a technológia is egyre több eszközt ad a biztosítók kezébe. A mesterséges intelligencia például az adatok elemzésével képes a beérkező kárigényeknél észre venni a bennük szereplő esetleges ellentmondásokat, gyanús információkat, különös viselkedési mintákat, de már első lépésben is jelzik az egy káreseményre benyújtott többszörös kárigényeket is. Ezek alapján pedig figyelmeztetni tudja a biztosító munkatársait, hogy az adott esetben külön kivizsgálásra lehet szükség.

Az AI ráadásul a közösségi médiában és az interneten fellelhető személyes információk alapján képes olyan profilt alkotni az ügyfélről, amelynek köszönhetően felmérhetőek a vele kapcsolatos kockázatok és az esetleges motivációi is. Ha pedig közösségi média, gondoljunk arra, hogy az AI jelezni tudja, ha valaki például egy balesetre követel kártérítést, miközben focizós képeket posztol magáról.

Mindezek alapján ráadásul olyan mintákat dolgoz ki az AI, amelyek szerint előrejelzésre is képes, ami szintén komoly segítség lehet a problémás esetek kiszűrésében.

A csalók elleni hatékony fellépés közös érdek

Ahogy látjuk, a lebukás veszélye az új technológiáknak köszönhetően egyre nagyobb, miközben a büntetés mértéke sem csekély, ha valakit rajtakapnak. Ez alapján nemcsak hogy egyáltalán nem éri meg a biztosítási csalás, de erkölcsileg is elítélendő, hiszen a biztosítók ezeket a költségeiket bizony a többi ügyfélen próbálják majd kipótolni.

Éppen ezért fontos, hogy a biztosítótársaságok minden lehetséges eszközzel fellépjenek a csalások ellen, hogy így csökkentsék a társadalom és a tisztességes ügyfelek számára okozott anyagi károk mértékét.

(Fotó: freepik.com)

További friss információk
Hivatali vesztegetés: bűnügyi őrizetben Óbuda alpolgármestere
Kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítják a Fidesz tiszabői jelöltjét
Gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség a szocialista Molnár Zsoltot
Felfüggesztették az MSZP-s Molnár Zsolt mentelmi jogát
Kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre
 
Top cikkek
Brutális cigánybűnöző bandája hálózta be az alkoholista, pszichiátriai problémákkal küzdő milliárdos üzletembert
Ideiglenes gondnok a később halálra égett milliárdos lányainak: „nem találkozhatnak az apukájukkal a politika miatt”
Egy budai milliárdos furcsa halála: „Makai Zsolt emberei hangoztatták egy társaságban, hogy nincs mitől tartaniuk, mert velük vannak a XII. kerületi rendőrök és néhány fideszes politikus”
A tűzhalált halt milliárdos lánya: „a XII. kerületi rendőrök nemhogy nem segítettek, hanem kifejezetten akadályoztak abban, hogy édesapám életét megmentsem”
50 milliót kért a TEK-es ezredes húga a megölt és elégetett budai milliárdos lányaitól, hogy ne akadályozza a hagyatéki eljárást - nem kapott, ezért most ki akarja semmizni őket
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat