A vádirat szerint a férfi által irányított bűnszervezetben a munkavállalókat az elkövetéshez felhasznált gazdasági társaságokba bejelentették, a legális működés látszatának a fenntartása érdekében az adóhatóság felé a be- és kijelentésükre vonatkozó adatlapokat megküldték. A munkavállalókat a megrendelő társaságok részére kiközvetítették, azonban annak ellenére, hogy a megrendelő társaságok a kölcsönzési díjat teljes körűen kifizették, az adó- és járulékbevallási, illetve befizetési kötelezettségnek a munkavállalóknak csak egy kis létszáma tekintetében tettek eleget. Ily módon valótlan adatokat tartalmazó adó- és járulékbevallást nyújtottak be az adóhatóságnak.

A vádlott miután a bűntársaival a költségvetést károsító tevékenységgel felhagyott, azt újabb gazdasági társaságba átjelentve, a valós adó- és járulékbevallási kötelezettség elhallgatásával folytatta tovább. A férfi a „dobott” társaságok nevében benyújtott adó- és járulékbevallások önellenőrzésére adott utasítást. Az önellenőrzésben utólagosan a valós munkavállalói létszám alapján a valós adó- és járulékbevallási kötelezettség feltüntetésére került sor, azonban az önellenőrzési bevallás benyújtásával egyidejűleg a korábban eltitkolt adó- és járulék befizetése nem történt meg. Az önellenőrzés benyújtása ily módon a bűnszervezet tevékenységének a leplezését szolgálta, az ekkorra már jelentős adóhátralékkal rendelkező társaság ellen az adóhatóság kezdeményezésére felszámolási eljárás indult, amely rövid időn belül a társaság felszámolását, a cégnyilvántartásból való törlését és a jelentős adóhiány behajthatatlanságát eredményezte.

A központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány 2,9 milliárd forint volt.