Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott 2023 novemberében a szekszárdi buszpályaudvaron találkozott a hajléktalan, krónikus beteg férfival, akinek ház körüli, könnyű munkák végzése fejében lakhatást és élelmet ajánlott.

A körülményei és a közeledő tél miatt kiszolgáltatott helyzetben levő sértett elfogadta az ajánlatot, a vádlotthoz költözött, aki egy fűtés nélküli szobában szállásolta el a férfit. Az első két hétben a sértettnek rendszeres étkezést, fürdési lehetőséget biztosított és megállapodásuknak megfelelően könnyebb, a sértett állapotának megfelelő munkákat végeztetett vele. Ezt követően a vádlott magatartása megváltozott, naponta egyszer adott ételt a sértett férfinak, aki csak hideg vízben fürödhetett és az egész napot végig kellett dolgoznia. Nemcsak a vádlott házánál, de utasítása alapján másoknál is nehéz fizikai munkát kellett végeznie, a munkájáért járó pénzt pedig a vádlott tette el.

A vádlott napi rendszerességgel bántalmazta is a kiszolgáltatott helyzetben levő férfit, többször azért, hogy munkára kényszerítse. A bántalmazásoktól a sértettnek súlyos sérülése is keletkezett.

A vádlott férfi a sértettől elvette kéthavi szociális ellátását is.

A Szekszárdi Törvényszék emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt 10 év fegyházra ítélte a vádlottat és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítélet ellen az ügyész vagyonelkobzás alkalmazása érdekében, a védő felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a felmentésre iránti fellebbezés nem alapos és a büntetés enyhítésére sincs ok. Indítványozta ugyanakkor, hogy a másodfokú bíróság rendeljen el vagyonelkobzást arra a vagyonra, amivel a vádlott a sértett munkája és a tőle elvett szociális ellátás révén gazdagodott.