A vádirat szerint miután a férfi elhatározta, hogy szélhámosságok útján tesz majd szert rendszeres haszonra, 2021 áprilisától sokszínű módon csalt ki pénzt másoktól.

A férfi több ismerősének is azt mondta, hogy nagykereskedelmi értékesítőként dolgozik egy távközlési cégnél, ahol beosztása révén jelentős kedvezménnyel tud mobiltelefont szerezni akár saját használatra, akár befektetési célból. Azt állította például, hogy egy telefon szaküzlet bezárása miatt a teljes árukészletet kedvező áron fel tudná vásárolni, majd azt magasabb áron értékesítené, megduplázva a sértettek pénzét. Megtévesztett ismerőseitől vagy direkt a készülékekre, befektetésre kérte el a pénzt, vagy kölcsönöket vett fel, amelyek visszafizetésére azonban általa is tudottan nem volt módja.

A férfi egy alapítványtól úgy csalt ki közel másfél millió forintot, hogy laptopok eladására hivatkozva 2,8 milliós hasznot ígért, azonban az átvett összeget nem a kitalált befektetési célra fordította, majd hasonló indokokkal az alapítvány vezetőjét külön megkárosította 300 ezer forinttal.

A vádlott egy közintézmény gazdálkodási részlegéhez telefonon azzal jelentkezett be, hogy 1 óra múlva informatikai ellenőrzést kapnak. Ezután megjelent és előadta, hogy az államkincstári átutalási rendszerrel kapcsolatban karbantartási, kártyahitelesítési és -aktualizálási feladatokat kell végrehajtania. Miután így biztosították számára a rendszerhez való hozzáférést, a jogellenesen megszerzett adatokkal a férfi 38,7 millió forintot utalt át édesanyja számlájára, közleményként forgótőke visszapótlást megjelölve.

2022 tavaszán a férfi az édesanyja lakását álnéven kiadásra hirdette meg a közösségi médiában, és 6 különböző sértettől is vett át bérleti díj és kaució címén összegeket, azonban a lakást különböző okokra hivatkozva mégsem adta ki részükre, és az nem is állt szándékában.

A legsúlyosabb csalása az volt a vádlottnak, amikor szintén pénzügyi informatikai rendszer karbantartására hivatkozva egy önkormányzati gazdasági ellátó szervnél jelent meg, ahol a csalárd belépést követően 47 millió forintot utaltatott át saját magának, többek között forgótőke visszapótlása közleménnyel.

A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség a jelenleg letartóztatásban lévő férfit 14 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és 2 rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével vádolja, és vele szemben börtönbüntetés kiszabását, illetve azt is indítványozta, hogy egy korábban, szintén csalás miatt kiszabott - de felfüggesztett - 2 éves büntetés végrehajtását rendelje el a bíróság.

A vád tárgyává tett cselekményeket a törvény - a halmazati szabályok alapján - 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.