A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabaddemokrata kormány politikáját. A szervezet célja az is volt, hogy félelmet keltsen a lakosság egyes csoportjaiban, például Molotov-koktélos támadásokat követtek el az akkor kormányzó pártok, illetve az akkori kormánypárti politikusok ingatlanai ellen. A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket. A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán, első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött letartóztatásban. A tizenhét vádlott közül tizenötöt - terrorcselekmény miatt - 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.

Az ügyet fellebbezések nyomán másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla később hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárásra utasította a törvényszéket. A táblabíróság szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, és az elsőfokú bíróság nem teljesítette indokolási kötelezettségét. Elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Az ítélőtábla szerint első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek.

A táblabíróság a megismételt eljárásban előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is: csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást.