A vád szerint a - cégvezetőkből, könyvelőből és ügyintézőkből álló - bűnszervezet 2018. és 2021. között egy szolnoki férfi irányításával „számlagyárként” a bruttó számlaérték 8-10 százaléka ellenében fiktív költségszámlákat biztosított tényleges gazdasági tevékenységet végző gazdálkodók és otthonfelújítási támogatást igénybe vevő magánszemélyek részére. A „szolgáltatást” igénybe vevő vállalkozások a fiktív számlák ÁFA tartalmával adófizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentették, míg az érintett magánszemélyek az otthonfelújítási támogatások igénylése során használták fel a hamis bizonylatokat.

A felépített számlalánc célja az volt, hogy a „megrendelők” felé fiktív számlákat kibocsátó cégek jogkövető magatartás látszatát keltve, benyújtott adóbevallásukban a látszólag keletkező áfafizetési kötelezettségüket minimalizálják a láncolat részét képező, annak különböző szintjén álló társaságok közbeiktatásával. E társaságok egymás részére szintén fiktív alvállalkozói számlákat, teljesítés-igazolásokat állítottak ki, és ezt leplező pénzintézeti átutalásokat teljesítettek.

Az önálló irodát működtető, több mint 50 gazdasági társaságot irányító számlagyár segítségével a megrendelő vállalkozások és magánszemélyek összességében mintegy 1,7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A vádlottak között vannak a bűnszervezet irányítói és tagjai, a fiktív gazdasági társaságokat alapító strómanok és a számlabefogadók. Az ügyészség a vádemelést megelőzően 9 vádlottal egyezséget kötött az ügyben.

Az ügyben a Szolnoki Törvényszék fog dönteni.

(Fotó: illusztráció)