A vádirat szerint a túlnyomórészt őrzés-védelemmel foglalkozó cégek vezetői a 2016-2021 közötti időszakban azért, hogy a munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem, mint általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetni, igénybe vették két különböző bűnszervezet segítségét.

A bűnszervezetek által nyújtott szolgáltatás lényege szerint a megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, amelynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát  részben bevallották, de azt nem fizették meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezése céljával a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette és jutalék ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.

A váddal érintett cégek száma közel 150, míg a nyomozás során 153 személy gyanúsítottkénti felelősségre vonására került sor. Az eljárás végén az ügyészség 22 személyt rótt meg, 7 terhelttel szemben feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. Mindezeken túlmenően ügyészi intézkedés kilátásba helyezésével az együttműködő és az okozott vagyoni hátrányt megtérítését vállaló további 10 gyanúsított esetében határozott feltételes ügyészi felfüggesztésről és 17 személlyel kötött egyezséget.

Az ügyészi intézkedések folytán 430 millió forint térült meg a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányból. A NAV illetékes bűnügyi igazgatósága által folytatott és ügyészi irányítású nyomozásban korábban további 1 milliárd 400 millió forint biztosítására került sor a Vagyon-visszaszerzési Hivatal közreműködésével.

A főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 86 személlyel szemben.

A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.

(Fotó: illusztráció)