Egy volt bíró egy online műsorban újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy amikor hat évvel korábban ideiglenesen a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumát vezette, egy politikailag rendkívül kényes ügyben egy igazgatási vezető részéről határozott, konkrét kérés érkezett felé. A kérés arra irányult, hogy az ügy kiosztásának befolyásolásával az érdemi döntést érintően a kívánt eredmény szülessen.

A Fővárosi Törvényszék elnöke a volt bíró által tett nyilatkozat kapcsán hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a konkrét kérést esetlegesen megfogalmazó ismeretlen igazgatási vezetővel szemben.

Az ügyészség a nyomozás eredményeként megállapította, hogy az említett ügy 2018-ban lezárult, így a hivatali visszaélés bűntette legkésőbb 2023 augusztusában elévült. E körülményre figyelemmel a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az eljárás megszüntetéséről kellett rendelkezni.

Az ügyészség a fentieken túl azonban a nyomozás során értékelt bizonyítékok - így különösen a volt bíró tanúvallomása és a Fővárosi Törvényszéktől beszerzett adatok - alapján azt is megállapította, hogy a volt bíró által említett üggyel összefüggésben nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

A volt bíró a tanúvallomásában egyetlen olyan jogilag értékelhető körülményről sem tudott beszámolni, amely arra utalt volna, hogy a bíróság bármelyik igazgatási vezetője befolyásolni kívánta volna az ügy eldöntését. A tanú az igazgatási vezetők azon kérését, hogy az adott ügyet olyan bíró tárgyalja, aki a megfelelő szakmai színvonalú döntés meghozatala mellett a jelentős sajtóérdeklődést is kezelni tudja, a saját szubjektív, nem tényeken alapuló feltételezései alapján értékelte akként, hogy a vezetők megkísérelték a döntést befolyásolni.

A volt bíró a vallomásában kifejezetten akként nyilatkozott, hogy annak idején azért nem tett feljelentést, mert úgy ítélte meg, hogy nem történt bűncselekmény, illetve azt is elmondta, hogy integritást sértő eseményt sem jelzett senkinek.