A legfőbb ügyész a héten benyújtotta a parlamenthez beszámolóját az ügyészség 2022. évi tevékenységéről. A dokumentum alapján az előző évekhez képest tavaly ismét emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma, így több emberölést, embercsempészést, lopást, költségvetési csalást és csalást követtek el.
A regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése a múlt évben megállt, 2022-ben az előző évhez képest 9 százalékos növekedés következett be: tavaly összesen 167 774 bűncselekményt regisztráltak, ami több, mint a megelőző három évben.
Polt Péter szerint néhány bűncselekmény-kategóriában különösen jelentős volt az emelkedés:
· a szándékos befejezett emberölések száma 72-ről 89-re, az emberölés kísérleteké pedig 62-ről 89-re nőtt;
· markánsan megugrott az embercsempészések száma: míg 2020-ban 257 ilyen bűncselekményt regisztráltak, 2021-ben 635-öt, 2022-ben pedig már 1705-öt;
· 14,6 százalékkal emelkedett a lopások száma, de nem érte el a 2020-as értéket;
· 16,5 százalékkal több közlekedési bűncselekmény történt, amit elsősorban a közúti baleset okozása elnevezésű bűncselekmény 29 százalékos növekedése magyaráz.
Akár a regisztrált bűncselekményeket, akár a kezdeményezett eljárásokat nézzük, a csalások száma az előző évhez képest szignifikánsan emelkedett. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen cselekmények elkövetésének a módja egyre nagyobb arányban kapcsolódik az informatikai eszközökhöz.
A nagy tárgyi súlyú költségvetési csalásokat a többes elkövetői alakzatok, bonyolult bűnkapcsolati formák, névleges vezető tisztségviselők és tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégek egész hálózatának működtetése, az elkövetők összehangolt, konspiratív magatartása, az elkövetési technikák, módszerek gazdag tárháza, továbbá nemritkán a cselekménynek a több külföldi államot érintő, határon átnyúló természete jellemzik.
A visszatérő elkövetési módok között említhető a nagy humánerőforrás-igényű szolgáltatási szektorokban - személy- és vagyonvédelem, takarítás - elkövetett, elsősorban a foglalkoztatást terhelő társadalombiztosítási járulékok megfizetésének jogellenes elkerülésére irányuló költségvetési csalás, amelyet jellemzően strómanok ügyvezetésével működő, rendszeresen cserélt, úgynevezett „bukócégekből” álló alvállalkozói hálózatok működtetésével valósítanak meg az elkövetők. |