A vádirat szerint az anya ötlete alapján lányai egy szatmári kis településen megvalósítandó beruházásra, két hűtőház megépítésére nyújtottak be pályázatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi kirendeltségéhez még 2010-ben. A beruházásban a két lány egyéni vállalkozóként vett részt, és valamennyi feladat ellátására meghatalmazást adtak az édesanyjuknak, aki generálkivitelezőként végzett minden, a projektekkel kapcsolatos feladatot alvállalkozók igénybevételével.

Az alvállalkozók által kiállított számlák értékéhez képest az anya vállalkozása lényegesen magasabb összegen számlázta tovább lányai felé a munkát azért, hogy a projekt költségét papíron jelentősen megnöveljék, csökkentve ezzel a saját finanszírozási kötelezettségüket.

Az anya által működtetett gazdasági társaság a valós, 346 milliós bekerülési költséghez képest kétszer annyi, több mint 700 millió forint értékben állított ki számlát lányai egyéni vállalkozásai részére. A családi „vállalkozás” által a magyar és uniós költségvetésben okozott vagyoni hátrány, ezzel a család gazdagodása több mint 300 millió forint volt.

A három nő bűnösségéről a Nyíregyházi Törvényszék 2024. február 29-én hozott nem jogerős döntést. A főügyészség indítványával egyezően a bíróság bűnösnek találta a vádlottakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Mindhárom vádlottat végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre, emellett pénzbüntetésre ítélte, és kötelezte az okozott vagyoni hátrány megfizetésére.

A főügyészség súlyosításra irányuló fellebbezést jelentett be mindhárom vádlott terhére, velük szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabása végett.