A vád szerint az ügy három vádlottja - további bűntársaik közreműködésével - 2015 elejétől sajttermékek nagykereskedelmével kezdett foglalkozni. Ennek keretében az Európai Unió területéről - főként Lengyelországból - úgynevezett „eltűnő cégek” nevében behozott sajttermékeket magyarországi cégekből álló fiktív cégláncolat beiktatásával értékesítették azért, hogy a belföldi áfa fizetési kötelezettséget elkerüljék.

A belföldi kereskedéshez egyikük már működő, rendezett adóhatósági előélettel rendelkező, „tiszta” cégét használták fel. A tényleges értékesítést végző céget biztosító üzlettárs havonta rendszeres díjazásban részesült azért, mert társainak hozzáférést adott a cég bankszámlájához, továbbá felhatalmazta őket számlák és szállítólevelek kiállítására. A bűnös szövetség harmadik tagja a közreműködéséért szintén jutalékot kapott minden leszállított kamionnyi áru után.

A vádlottak egyike a vevőkkel tartotta a kapcsolatot és koordinálta a szállításokat. Emellett a banki pénzügyi műveleteket és a megrendelést is kézben tartotta.

Miután az adóhatóság valamelyik közbeiktatott cég adószámát törölte, a vádlottak azonnal egy másik céget kezdtek el felhasználni a fiktív számlázásra. Előfordult, hogy a közbeiktatott cég bejegyzett tulajdonosa és képviselője nemlétező személy volt, akinek a nevére hamis okmányok felhasználásával került az üzletrész.

A vádlottak által közel négy éven át működtetett céghálózat összesen több mint 1 milliárd forinttal károsította meg az állami költségvetést.

Az ügyészség a három férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. Társaiknak a közreműködésük folytán okozott vagyoni hátrány mértékének megfelelően minősülő költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, illetve közokirat-hamisítás bűntette miatt kell felelniük.

Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.