A házasságkötés alapvetően érzelmi döntés, emellett számos joghatással jár. A felek kötelesek gondoskodni egymásról, jognyilatkozataik kihatnak egymásra, vagyonuk - bizonyos feltételekkel - közössé válik, a túlélő házastárs örökölhet a másik után. A házasságkötési nyilatkozatnak ezért a felek szabad döntésén kell alapulnia. Ehhez természetesen szellemi épségre, megfontolási és döntési készségre van szükség. Ha ez valamilyen okból nem áll fenn, a jog a házasságkötést érvénytelennek tekinti.

Jelen esetben az - azóta elhunyt, gyermektelen - idős férfi hosszú ideje számos krónikus betegségben szenvedett, az ágyból csak segítséggel tudott felülni, 24 órás felügyeletet igényelt. Hanyatlott mentális állapota miatt a kórház intézkedett a gondnokság alá helyezése érdekében. Ekkor azonban megjelent a kórházban későbbi felesége - akivel hosszú ideje ismerték egymást - két ügyvéd kíséretében, és kérte a férfi azonnali hazabocsátását. A kezelőorvos pszichiátriai vizsgálatot akart kérni, mivel a férfi az orvosi kérdésekre inadekvát válaszokat adott, helyzetét reálisan megítélni nem volt képes. A vizsgálat ellen a nő és jogi képviselői tiltakoztak, de mivel a beteg maga is kérte, ezért hazabocsátották. A kórház azonban értesítette az illetékes gyámhatóságot.

Mindezeket követően a szentendrei jegyzőnek benyújtottak egy házassági szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet, valamint egy házasságkötés előtti várakozási idő alóli felmentésre irányuló kérelmet. Később írásszakértő megállapította, hogy ezeket nem a férfi írta alá. A kérelem alapján a jegyző engedélyezte a házasságkötést, és azt is, hogy a házasságkötésre lakóhelyén, Leányfalun kerüljön sor.

A házasságkötés előtt a férfi ismét kórházba került, ahol azt állapították meg, hogy korlátozottan volt képes együttműködésre, szellemi hanyatlás és beszédzavar miatt információ nehezen volt tőle nyerhető. A kórházból való hazabocsátását követő két nappal kötöttek a házasságot. A férfi a házasságkötés után két héttel újra kórházba került, ahol elhunyt.

Az ügyészséghez a férfi testvérei fordultak, mert szerintük a nő a demenciáját és leromlott egészségi állapotát kihasználva vette rá a házasságra, azért hogy a vagyonát megszerezze.

A Pest Vármegyei Főügyészség a házasság érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet terjesztett elő a bíróságon. Az ügyészi álláspont szerint a férfi mentális állapota és demenciája folytán az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a házasságkötés időpontjában hiányzott, amelyet az eljárás során beszerzett  igazságügyi szakértői vizsgálat is alátámasztott.

A Szentendrei Járásbíróság egyetértett az ügyészi állásponttal, és megállapította, hogy a házasság érvénytelen, amelyet a másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék jogerős ítéletével helybehagyott.

(Fotó: illusztráció)