Negyedévente még mindig több milliárd forintot lopnak el csalók a magyarok számláiról. A legjellemzőbbek a online csalások. Az elkövetők tipikusan valamilyen adathalász módszerrel szerzik meg a szükséges banki belépési adatokat vagy bankkártya adatokat és ezzel visszaélve követik el a bűncselekményeket. Ez a fajta csalási típus kifejezetten a háztartásokat, a lakosságot érinti nagy számban, kisebb arányban a cégeket. Újfajta elkövetési módszerek nincsenek, ugyanazt csinálják a bűnözők, mint 5-10 vagy akár 15 éve, inkább az eszközök változtak, amelyek ezeket a csalásokat könnyítik meg.

Újdonság az elkövetésben a szervezettség szintje. Régen is voltak olyan csalások, hogy felhívtak valakit és megpróbálták megszerezni az adatait, de ez most sokkal szervezettebben történik. A nyomozóknak vannak információik külföldi call centerekről, látják, hogy mennyire olajozottan működnek.

Újabb jelenség, hogy a bűnözők kihasználják a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket álhírterjesztő hálózatokat hoznak létre és forgalmat generálnak az oldalaikon, posztjaikon. Automatizálják a hamis Facebook-profilok regisztrációját, és chatbotokkal kommentelnek, kommunikálnak. Dezinformációs kampányoknál nagyon gyakori az AI-eszközök használata, de befektetési csalások terjesztésében is hasznosak. A kiberbűnözésben a belépési küszöb is lejjebb került: ha valaki szeretne létrehozni egy rosszindulatú programot, de nem tud programozni, generatív AI eszközöket használhatja erre.

Ami a megelőzést és a védekezést illeti, a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy mivel főleg nem technikai jellegű támadások történnek, hanem klasszikus megtévesztés, technikai oldalról nehéz ezeket kivédeni. A legtöbb áldozat nem azért válik sértetté, mert gyenge jelszót használt, hanem mert felhívták és tévedésbe esett. Ezért a tudatosítással, megelőzéssel tudunk leginkább segíteni.