Egy budapesti férfi, B. Á. kereste meg a Privátkopó bűnügyi portál szerkesztőségét történetével, amelynek lényege: 2 éve fekáliával kevert esővíz öntötte el a garázsát (a társasházhoz tartozó hét másik garázst is), amelynek következtében a személygépkocsija és számos ingósága megsemmisült. Az Alfa Biztosító a mai napig nem térítette meg a kár összegét, a panaszos szerint a társaság szándékosan húzta az időt, valótlan tartalmú, hamis okiratokkal „félrekezelte” az ügyet.
B. Á. elmondása szerint 2023. augusztus 5-én fekáliával kevert esővíz öntött el - több mint 80 cm. magasan - nyolc garázst, köztük az övét is. A víz, ami a társasház esővíz-elvezetőjéből duzzadt vissza, a személygépkocsijában és számos ingóságában okozott súlyos károkat. A társasház elismerte a felelősségét, az erről tanúskodó nyilatkozatot az Alfa Biztosító is megkapta.
„Az ismeretlen elkövetők esetemben folyamatosan - időt húzva és a kárigényemet „félrekezelve”, a biztosító állítása szerint „tévesen” - felhőszakadás-kárként kezelték a 2023. augusztus 9-én az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. felé elektronikusan benyújtott egyéni kárigényemet, holott többször nyomatékosan kihangsúlyoztam, hogy bővített felelősségbiztosításként kérem kezelni az ügyemet. Ezen biztosítói tévedés el is lett ismerve a Pénzügyi Békéltető Testületi (PBT) eljárásban” - magyarázta a férfi.
A „Vagyonbiztosítási kárbejelentő” 2023. szeptember 19-én lett keletkeztetve, a biztosító mulasztásából utólagosan, telefonos bejelentés alapján. A bejelentéskor B. nyomatékosan kérte, hogy felelősségi kárként legyen végre kezelve a káresemény, ami meg is történt.
„A kár bekövetkezésének időpontja azonban hamisan lett megjelölve (2023. augusztus 14.)), ezen hamisított káridőpontot az elkövetők a 2024. március 6-án kelt levelükben is fenntartották. Igaz, a káridőpontot a nyilatkozatokban, tájékoztató levelekben „dinamikusan” változtatták többször, hol adminisztrációs és IT-hibára vagy számomra nem egyértelmű levezetésekre hivatkozva, hol pedig nem hitelesített, nem a kár időpontjában és helyszínen mért hiteles időjárási adatokra, blogbejegyzésekre, „élménybeszámolókra” hivatkozva és az azokhoz igazított érdekük szerint” - folytatta a panaszos.
A Pénzügyi Békéltető Testület egyik jegyzőkönyve
B. Á. azt állítja, hogy kárszemle a biztosító által megjelölt 2023. szeptember 20-án, a biztosító írásos „bizonyítékaival” és állításaival ellentétben, nem történt, ezért a szemle időpontja és kapcsolatfelvétel időpontját hamisan tüntették fel az okiratokban, azt a látszatot keltve, hogy valójában történt valós kárügyintézés és kárfelvétel a kárt szenvedett gépkocsival kapcsolatosan. „Az elkövetők hamisan keltették a velem történt kapcsolatfelvétel látszatát, percre pontosan megjelölve az időpontot” - fűzte hozzá.
„2023. szeptember 19-én a pótlólagos kárbejelentésem alkalmával, ahol a call centeres ügyintéző hölgy is elismerte a biztosítóhoz kötődő személyek addig elkövetett mulasztásait és helytelen tájékoztatásait, megnyugtatott, hogy Kiscsatári Richárd - mint biztosítói alkalmazott - ingósági kárszemléje után a gépkocsi kárszemléjét egy, gépkocsi kárra szakosodott kárszemléző fogja a helyszínen vagy online elvégezni, illetve felveszi velem a kapcsolatot telefonon keresztül. Kiscsatári Richárd valóban elvégezte az ingósági kárfelmérést. Ezt követően azonban sem a kapcsolatfelvétel, sem a szemle nem történt meg a gépjárművemet érintően, sem a hamisan feltüntetett 2023. szeptember 20-i napon, sem másik napon, ellentétben azzal, amit az Alfa Biztosító ledokumentált és a válasziratához is csatolt, mint úgynevezett bizonyítékot a kárszemlére vonatkozóan” - elevenítette fel a történteket a károsult.
Ezek után - a helyzet tisztázása céljából - B. Á. ismét felhívta a biztosító call centerét, leellenőrizve, hogy az ügyfélkapcsolati divízió hogyan látja az autó kárszemléjének megtörténtét. Két ügyintéző hölgy szóban is megerősítette 2024. február 6-án, hogy egyértelműen látják a rendszerben, 2023. szeptember 20-án járt kint kárszakértő és elvégezte a gépkocsi szemléjét, amelyről igazolást is küldött a károsultnak a biztosító call centere. A hangfelvételekből az is kiderült, hogy szabálytalanul a 14167255. számú gépjármű kár dokumentumait a call center elöl is „eltüntették” az elkövetők, és a nem releváns 14084329. számú ingósági kárügy dokumentumait rendelték a kárügyhöz.
„45 napon keresztül folyamatosan azt a tájékoztatást kaptam a biztosítói alkalmazottaktól/megbízottaktól, hogy ne mozdítsam meg a gépjárművemet és ne kezdjem meg a bontást a kárszemlézésig. Erről a Pénzügyi Békéltető Testület számára megküldött hangfelvételek, valamint a PBT-határozat és meghallgatási jegyzőkönyvek is tanúskodnak. 45 napig félrevezettek az Alfa Biztosító munkatársai, és 2023. szeptember 22-én is számomra egy nem valós tartalmi és formai elemekre alapított, hamisított jegyzőkönyvet küldtek meg. Tekintve, hogy 45 napon belül nem kezdődött meg a gépkocsim szétszedése és a részegységek kiszárítása, azt sem lehet kizárni, hogy szakszerű megbontással, minimális költséggel menthető lett volna az autóm, ha nem vezetnek félre az Alfa Biztosító alkalmazottai/megbízottai többször telefonban, és nem küldenek hamisított jegyzőkönyvet és arra alapított megalapozatlan tájékoztató levelet. A Kármenedzseri adatlapon olvasható szövegezésből kivehető, hogy a biztosító egy megfelelő jogalappal alátámasztott és elfogadott kárbejelentést utasított el egy, a helyszínen nem szemlézett, de azt fiktív módon leigazoló alkalmazott/megbízott „jóvoltából” az alábbi indokkal: „Elutasítás helyszínen (jogalap hiány)”. Szilárd meggyőződésem, az Alfa Biztosító magatartása, időhúzása és megtévesztései vezettek a gépkocsim végleges ronccsá válásához” - mondta a Privátkopónak a pórul járt panaszos.
B. szerint a fiktív, hamisított okirat semmisségét támasztja alá, hogy - ellentétben a Kiscsatári Richárd- által végzett ingósági szemlével - a gépkocsi kárügy esetén nincs csatolva alátámasztó dokumentum, fénykép, szemleigazolás. „A kárigényem elutasítása, a panaszomra adott válasz alapja jogsértő volt, tekintettel arra, hogy csak leszemlézett kárigényt lehet elutasítani, de ugye nálam nem történt a gépkocsimban keletkezett kárra vonatkozó kárszemle. Érthetetlen okokból az Alfa Biztosító folyamatosan gördített erkölcstelen és jogellenes akadályokat, hogy a kár összeget megkapjam. Ezzel együtt véleményem szerint számtalan törvényt és rendeleteket sértettek meg az elkövetők” - jegyezte meg.

A panaszos szerint az is gyanús körülmény, hogy míg a Pénzügyi Békéltető Testületi eljárás első válasziratában a biztosító vitatta a kárösszeget, addig későbbi nyilatkozataiban - mindenféle vizsgálat, szakértői alátámasztás nélkül - már nem vitatta a kárösszeget, sőt, a roncsértéket és a káridőponti gépjármű értéket sem kérdőjelezte meg.
„Sérelmemet és kárigényemet 2 éve próbálom a biztosítóval rendezni, de a társaság, gazdasági erőfölényét felhasználva, nem hajlandó a konstruktív együttműködésre. Úgy vélem, az elkövetők célja az lehetett, hogy érdemi bizonyítást és körülményfeltárást mellőzve, lehetőleg ellenvetés nélkül, ne legyen vagy esetlegesen ne nekem legyen kiutalva a kár összege. A Pénzügyi Békéltető Testületi eljárás során eljuttatott Kármenedzser adatlap alapján feltételezem, hogy ez nem csak velem történhetett meg, nem lehet teljesen kizárni, hogy ezt üzletszerűen követhetik el a biztosító társaság emberei, akik, vélelmezhetően, több közbizalom elleni bűncselekményt valósíthattak meg, ami - a biztosító nagyságát figyelembe véve - nagyszámú károsultat érinthet” - zárta gondolatmenetét a károsult.
A Pénzügyi Békéltető Testület határozatában megszüntette a károsult kezdeményezésére indított eljárást: „A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárást a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 112. § (3) bekezdésének c) pontja alapján megszünteti. A határozat nem érinti a Kérelmező azon jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse.”
Zatykó Péter, az Alfa Biztosító elnök-vezérigazgatója
A Privátkopó bűnügyi portál elektronikus levélben kereste meg az Alfa Biztosító elnök-vezérigazgatóját.
Zatykó Péter megbízásából dr. Stefanov Kinga, a társaság vezető jogásza reagált:
„A megkeresésükben említett ügy részleteiről a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján nem adhatunk tájékoztatást, mert azok biztosítási titoknak minősülnek. Az érintett ügyfél panaszát újra áttekintjük és őt fogjuk tájékoztatni az álláspontunkról. Természetesen az összes rendelkezésünkre álló dokumentációval, szakértői véleménnyel és esetleg telefonon tett bejelentésekor rögzített hangfelvétellel állunk ügyfelünk rendelkezésére, de ezeket a nyilvánossággal nem oszthatjuk meg. Társaságunk minden esetben a jogszabályoknak megfelelően és a biztosítási szerződések feltételeit betartva jár el.”
(Felhívás! Amennyiben a cikkben leírtakhoz hasonló módon járt el biztosítási ügyében az Alfa Biztosító, kérjük, írja meg történetét a szerkesztőségnek! E-mail: [email protected])
S. A. |