A bűncselekményben vezető szerepet betöltő vádlott tudomására jutott, hogy prostituáltként dolgozó élettársa többször szexuális kapcsolatot létesített ugyanazzal a férfival. A nő egyik találkozásuk alkalmával tízezer forintot kért kölcsön ügyfelétől, és a pénz visszafizetésének biztosítékaként átadta neki a lakcímkártyáját. Ezt követően az élettársával összejátszva megtévesztették a férfit és elhitették vele, hogy a lakcímkártya átvételével bűncselekményt követett el, amiért le fogják tartóztatni. A nő élettársa telefonon vette fel a kapcsolatot a sértettel, akinek eleinte rendőrnek adva ki magát ajánlotta fel segítségét, amelyért 50 000 forint munkadíjat, az ügyintéző megvesztegetéséért pedig 100 000 forintot kért. A férfi még aznap átadta a kért összeget nőnek, amit vesztegetési összegnek szánt az ügy rendőrségi előadójának.

Ezt követően a nő élettársa a telefonban már ügyvédnek kiadva magát kezdte el zsarolni a gyanútlan férfit. Azt állította, hogy a rendőrség a nő „futtatásával” gyanúsítja, amit fényképfelvétellel tudnak bizonyítani. A folyamatos fenyegetések hatására a férfi néhány nap leforgása alatt összesen 2 millió forintot adott át a prostituált vádlottnak. Az élettársak ezután sem hagytak fel a férfi zsarolásával. A bizonyítékok megsemmisítéséért ismételten 2 millió forintot szerettek volna kicsalni a férfiből, aki ennek már nem tett eleget és a rendőrséghez fordult, így tudták elfogni az elkövetőket.

A megzsarolt férfi azzal, hogy pénzt adott át abból a célból, hogy ügyének kedvező elintézése érdekében egy hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, vagy hivatali helyzetével visszaéljen szintén bűncselekményt követett el. A közélet tisztaságába vetett közbizalmat egyértelműen sérti az a magatartás is, ha nem létező ügyben vagy ténylegesen befolyásolt hivatalos személy hiányában kerül sor jogtalan előny átadására.

Az ítélet ellen mindhárom vádlott és védője fellebbezéssel élt, míg az ügyészség a befolyással üzérkedés és zsarolás bűntette miatt elítélt vádlottak büntetésének súlyosításáért fellebbezett.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta. A többszörösen büntetett előéletű férfi vádlott a zsarolás bűntettében különös visszaesőnek minősül, ezáltal büntetésének enyhítésére nincs törvényes indok. A vádlottakkal szemben további súlyosító körülmény a társtettesség és a folytatólagosság, amely tényezők súlyosabb büntetés kiszabását indokolják.

A büntetőügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla határoz.